Az első: ÖRIZVE
"- Nem volt választásod - vigyorogta Paul, majd megpaskolta Reach combját, aki erre összerándult, majd előrenyújtotta a jobb kezét és bocsánatkérő arcot vágott. Végül felfordította a tenyerét, amiben egy kis lap volt, összehajtogatva és a nevemmel felcímezve.
- Meghívó? - kérdeztem kissé értetlenül, mert inkább hasonlított egy órai levelezésre, mint egy hivatalos esküvői meghívóra, de ki tudja, lehet, hogy egyediek akartak lenni.
- Nem - suttogta Reach, majd megfogta Paul kezét és a bejárat felé vontatta. Mielőtt kinyithattam volna, kiengedtem őket, és még egyszer megköszöntem, hogy rám gondoltak. "
- Meghívó? - kérdeztem kissé értetlenül, mert inkább hasonlított egy órai levelezésre, mint egy hivatalos esküvői meghívóra, de ki tudja, lehet, hogy egyediek akartak lenni.
- Nem - suttogta Reach, majd megfogta Paul kezét és a bejárat felé vontatta. Mielőtt kinyithattam volna, kiengedtem őket, és még egyszer megköszöntem, hogy rám gondoltak. "
"Ugyanazon az ösvényen szaladtam, mint éjszaka, amikor a farkassal találkoztam, és csak remélni mertem, hogy most is arra a rétre lyukadok ki. Mivel egyfolytában futottam hamar elértem a kis V alakú elágazást, ahol most ismét jobbra futottam, hogy újabb tíz perc múlva kilépjek a tisztásra és megpillantsam a hintát. Odaszaladtam a régi hintához, majd az azt tartó fához léptem és megkapaszkodtam a törzsében, hogy fel tudjam húzni magam. Sikeresen felküzdöttem magam olyan két méteres magasságba. Innen tökéletesen el tudtam hajítani a szatyrot, ezért hátat fordítottam a mögöttem lévő erdőnek, majd egy jól irányzott hajítással eldobtam a szatyrot."
"A Quileute indiánokról sok történet kering, ősi legendák, amik kiállták az időt. Farkasokról, vámpírokról, szellemharcosokról és hasonló természetfeletti lényekről. Azonban eddig még egyikre sem találtunk bizonyítékot, így mindössze a szóbeszéd marad. A könyv három történetet jegyez le: A szellemharcos, Az áruló testvér és a Hideg szépség c. mondákat."
És egy kis újdonság, a második rész: VÁLASZTÁS
"- Charlie-t minden nap felhívja. A vérszívók azt állítják, hogy elkapott egy különleges trópusi kórt, és most Atlantában, valamilyen központban ápolják - Billy sem volt meggyőzve..."
"Észre sem vettem, hogy mikor indultam el, de már kint voltam, javában bent az erdőben. Lekaptam a gatyámat, majd minden különösebb szarakodás nélkül kettőbe hajtottam és rákötöttem a bal bokámra. Kilőttem magam és futás közben változtam át, nem tartott tovább egy szívdobbanásnál. Gyorsabb vagyok, mint Sam, vagy bárki más a falkában, ha az átváltozásról van szó, sokkal gyorsabb."
Egyenlőre ennyi, de amint kész van hozom az egészet! Jó olvasást és még egyszer bocsánat! Még megjegyezném, hogy innentől a történetben lesznek apró eltérések, amikre szükségem lesz a későbbiekben, kérek mindenkit, hogy ezért ne haragudjon meg!!! :)
Millió Csók,
Fanni ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése